Napelem fejlesztés és értékesítés

METÁR vs KÁT Magyarországon: Napelem fejlesztések és támogatások

A megújuló energiaforrások, különösen a napelemek, elterjedését Magyarországon a KÁT és a METÁR rendszerek támogatták. Bár mindkettő a zöldáram-termelés ösztönzését célozza, fontos különbségeik vannak.

1. KÁT – Költségvetési Támogatás

A KÁT (Kötelező Átvételi Tarifa) a 2000-es évek elején indult, és a következőket nyújtotta:

• A termelt megújuló energia fix áron történő átvétele a szolgáltatók által

• Állami garancia a bevételre, így kiszámítható megtérülés

• Elsősorban kisebb és közepes napelem- és biomassza-projektek számára volt elérhető

Hátrányok:

• Fix tarifa miatt nem lehetett kihasználni a piaci árak esetleges növekedését

• A rendszer 2017-2018 környékén fokozatosan megszűnt, helyette jött a METÁR

2. METÁR – Megújuló Energia Támogatási Rendszer

A METÁR (Megújuló Energia Támogatási Rendszer) a KÁT modernizált, versenyképes változata:

• Piaci alapú támogatás: a termelők árat kaphatnak a piacon, plusz támogatást METÁR keretből

• Fix összegű prémium a piaci ár felett a hosszú távú stabilitás érdekében

• Elsősorban nagyobb, hálózatra termelő projekteknek ideális

Előnyök:

• Rugalmasabb a piaci viszonyokhoz

• Ösztönzi a versenyképes, gazdaságos beruházásokat

• Lehetőség van szabadpiaci értékesítésre, akár METÁR prémium nélkül is

3. Kinek melyik éri meg?

• Kis háztartási rendszerek: gyakran szaldó elszámolás a legpraktikusabb, mivel KÁT már nincs, METÁR nem elérhető 50 kW alatt

• Közepes/ nagy ipari rendszerek: METÁR prémium és szabadpiaci értékesítés kombinálható, hosszú távú bevételt biztosít

4. Engedélyek és szabályozás

Mind KÁT, mind METÁR esetén fontos a hálózati csatlakozási engedély, építési engedély és a termelői regisztráció. A METÁR rendszerben a pályázati folyamat és a hosszú távú szerződés is kötelező.

Szabadpiaci értékesítés és energiatárolók Magyarországon: Napelem fejlesztések új dimenziója

A napelem rendszerek és az energiatárolók kombinációja lehetővé teszi, hogy a termelt áramot szabadpiacon értékesítsük, a METÁR vagy korábbi KÁT rendszertől függetlenül. Ez az opció egyre népszerűbb mind ipari, mind lakossági beruházóknál.

1. Mi a szabadpiaci értékesítés?

A szabadpiaci értékesítés lényege, hogy az áramot közvetlenül a piacon, az áramszolgáltatókon vagy kereskedőkön keresztül adjuk el, nem fix tarifa vagy állami támogatás mellett.

Előnyök:

• Rugalmasság: a piaci árak emelkedése esetén nagyobb bevétel

• Hosszú távú szerződések energiakereskedőkkel

• METÁR-hoz nem kötött projektek számára is elérhető

Hátrányok:

• Árfolyam-ingadozások kockázata

• Pénzügyi és kereskedelmi szakértelem szükséges

2. Energiatárolók szerepe

Az energiatároló rendszerek (akkumulátorok) kulcsfontosságúak a szabadpiaci értékesítésnél, mivel:

• Lehetővé teszik a termelt áram időbeli eltolását – nem kell azonnal eladni

• Csúcsidőben magasabb áron értékesíthető az energia

• Növelik az önfogyasztást és csökkentik a hálózati függést

• Fontos a kapacitás és hatékonyság tervezése, hogy maximalizáljuk a profitot

3. Engedélyek és szabályozás

A szabadpiaci értékesítéshez Magyarországon a következőkre van szükség:

• Hálózati csatlakozási engedély (Áramhálózati Engedély)

• Termelői regisztráció az energiaszolgáltatónál

• Mérőórák telepítése, amelyek lehetővé teszik az értékesítés nyomon követését

• Esetleges építési engedély, ha új napelemrendszert telepítenek

Az energiatárolók beépítése esetén a tervezést és engedélyeztetést is figyelembe kell venni, különösen ipari méretekben.

4. Lehetőségek és jövő

A szabadpiaci értékesítés és energiatárolók kombinációja:

• Ideális üzleti modell ipari és mezőgazdasági napelemes rendszerekhez

• Támogatja a zöldenergia versenyképességét

• Elősegíti az energiafüggetlenséget és a csúcsidőszaki árbevétel maximalizálását